A harmónikás

Jól figyeljetek, 
elmesélem most az én kis életem 
Jól figyeljetek, 
öreg zenész vagyok nem füllenthetek 

Óh sok kis leány 
nézte érdeklődve kis hermónikám 
Úgy szólt a hangszerem, 
és közben énekeltük kedvenc slágerem 

Dalolj csak jó harmónikám, 
táncoljon az a szép leány 
Dalolj csak öreg cimbora, 
nem megyünk egyedül haza 

Jött a Mónika, 
így hát véget ért a kalandok sora 
sajnos 
Jött a Mónika, 
aztán jött a gólya, s a kis Tónika 

Így éltünk tovább, 
Móni, Tóni és a kis hermónikám 
Úgy sír a hangszerem, 
amikor leporolni néha felveszem 

Mónikám drága Mónikám 
érted szól a hermónikám 
Ahányszor kezembe veszem 
mindig csak rád emlékezem 

Ó a Tónika, 
Ő is muzsikus lett, mint az apuka 
sajnos 
Ó a Tónika, 
csak a gitárt nyúzza egész éjszaka 

Ó sok kisleány 
most már őt imádja nem az apukát 
A diszkóban nincs harmónika szó, 
de kár, hogy öreg lettem, 
rúgja meg a ló 

Dalolj csak jó harmónikám, 
táncoljon az a szép leány 
Dalolj csak öreg cimbora, 
nem hagylak el, ne félj, soha 

Na na na na na na na na 
Na na na na na na na na 
Na na na na na na na na 
Na na na na na na na na 

Na na na na na na na na 
Na na na na na na na na 
Na na na na na na na na 
Na na na na na na na na