Rácsos kapu, rácsos ablak

Rácsos kapu, rácsos ablak,
Nemsokára itten hagylak,
Elmegyek én csendben, könnyen,
Ki se csordul tán a könnyem.

De majd otthon mikor kérdik,
Azt a kislányt, azt a régit,
Akkor titkon elsiratlak,
Rácsos kapu, rácsos ablak.

Emlékszel e mikor este,
Ajkam ajkad,hogy kereste,
Átölelve csókoltalak,
S nyitva volt a rácsos ablak.

De azóta tudja Isten,
Megváltozott nálad minden,
Nem csókolom már az ajkad,
S bezárult a rácsos ablak.

Majd megnyílik más szavára,
Másé lesz majd az a lányka,
Hulló könnye marad meg csak,
Rácsos kapu,rácsos ablak.